LAKITS VENDEL

 

 

Vindornyafok, 1841.szeptember 6.

- Budapest, 1904. december 4.

 

Elemi leányiskolai igazgató. Atyja urasági gazda volt; szülei 1847-ben Keszthelyre, a családi származási helyére költözködtek - iskoláit tehát 1848 tavaszán ott kezdette meg, a gimnázium alsó négy osztályát szintén Keszthelyen a premontrei tanárok vezetése alatt végezte. Innét Székesfehérvárra ment az V. osztályba, hol az ellenszenves bánásmód elvette tanulási kedvét; azonban mások ösztönzésére 1862. szeptember 20-án a győri mester-képző intézetbe ment és magántanítással tartotta fent magát. A képző kétévi tanfolyamát elvégezvén, magyar tannyelvű elemi főiskolákra szóló tanképesítő oklevelet nyert. 1864. augusztustól nevelő volt Győrött Petz Adolf ügyvédnél, ezalatt megtanulta a zenét és jártasságot szerzett a német és francia nyelvekben is. 1865. március 1-én Pestre jött, hol a Mátyás-tér 10. sz. magán iskolában alkalmazták kisegítő tanítónak 20 forint havi fizetéssel. 1866. február 18-án Abonyba ment tanítónak. 1868 elején Pestváros tanítóinak fizetése szerveztetett és ő visszatért a fővárosba, hol szeptember 22-én helyettes altanító lett a ferencvárosi elemi főiskola leányosztályában, 1871. október 1-től a költő utcai elemi főiskolában osztálytanító volt. Az igazgató-tanítói vizsgát is letévén, 1877. augusztus 30-án a józsefvárosi Bezerédj - utcai iskolához ideiglenes igazgatónak nevezték ki, 1878. augusztus 8-án a fővárosi tanács megerősítvén igazgató-tanítói minőségében, az ó-budai leányiskolához helyezte át. Részt vett a népnevelők budapesti egyletének megalakításában s alelnöke volt a pedagógiai szakosztályának. Majd a VI. kerületi érsek - utcai elemi leányiskola igazgatója. Különös buzgalmat fejtett ki a tanítói állás anyagi s erkölcsi emelése érdekében. Tagja a főváros összes népnevelési egyesületeinek. Az egyetemes tanítógyűléseknek is állandóan tagja s 1890-ben egyik elnöke volt. Az 1878-ban tartott 3. egyetemes gyűlés végrehajtó bizottságának az elnökségét 12 évig viselte. 1890 óta a magyarországi tanítók országos bizottságának elnöke. 1872-ben Pauler a népnevelők egyesületének ajánlatára kitüntetési díjban részesítette. 1873. a bécsi világkiállítás tanulmányozására küldték ki; a kereskedelmi miniszter az 1896. nemzeti kiállítás rendezőbizottságának is tagjává nevezte ki. Működéséért több tanítóegyesület tiszteletbeli tagjává tette s a tanítóság 1893-ban arany tollal tisztelte meg.