LAKY DEMETER

 

 

Keszthely, 1818. december 25.

- Csorna, 1902. augusztus 2.

 

1828-tól 1835-ig a keszthelyi premontrei gimnáziumban tanult. 1835-37-ben a győri jogakadémián hallgatott bölcseletet, majd belépett a premontrei rendbe. 1843 júliusában szentelték pappá. Szerzetestanárként dolgozott 1843-46-ban a szombathelyi, majd 1847-től a keszthelyi gimnáziumban, miközben költészettannal foglalkozott. 1848 nyarán nemzetőrfőhadnagyként teljesített őrszolgálatot a Mura mentén. Jellasich támadása után gerillaakciót szervezett az ellenség utánpótlásának elfogására. 1849 májusáig ismét a nemzetőrség szervezésében és a honvédújoncozásnál segédkezett, mindenekelőtt hazafias beszédeivel lelkesített. A császári hadbíróság 1849 őszén "lázítás" miatt nyolc évi vasban töltendő várfogságra ítélte. Előbb Olmützben, majd Josefstadtban raboskodott. 1853 októberében császári amnesztiával szabadult. A tanítástól eltiltották és rendőri felügyelet alatt állt. Ettől kezdve a csornai rendi székházban élt, előbb mint házgondnok, majd préposti titkár, végül mint rendjének kormányzó perjele. A csornai Szent Antal temetőben nyugszik. Rendi teendői mellett mindvégig foglalkozott tudománnyal és irodalommal. Kisebb írásai mellett 11 önálló könyve jelent meg.