2015

   2015. szeptember 15., 19:13 szerző: Gyuricza Ferenc

Egy humanista vallomásai - Berkes József eddigi munkáiból válogatta össze első kötete anyagát

Zalabaksa – Életem során rengeteg olyan benyomás ért, amiket rendesen nem tudtam magamból kibeszélni, ezért aztán leírtam őket. Így születtek meg a verseim, amiket most egy kötetben foglaltam össze.

A keszthelyi születésű, ám Zalabaksán élő nyugalmazott agrármérnök, Berkes József mondja mindezt a Tűz voltam című kötet megjelenése kapcsán. A könyv eddigi verseinek legjavát tartalmazza, pontosan 75 költeménynek jutott benne hely, többségük az elmúlt három év során született.

 

– Bár a Vajda János Gimnázium* befejezését követően mezőgazdasági pályára kerültem, de mindig is humán érdeklődésű ember voltam – ad némi magyarázatot a látszólagos ellentmondásra az immár hetvenedik évében járó szerző. – Korábban is írogattam, a verseimet azonban akkor még senkinek sem mutattam meg, jól elvoltam velük. Egy véletlen folytán, a testvéröcsém, a filozófus-festő Berkes András körmendi kiállításán azonban megismertem Zágorec-Csuka Judit muravidéki költőnőt, és miután jó barátság szövődött köztünk, neki néhányat megmutattam. Ő volt az, aki aztán folyamatosan, s azóta is egyre csak biztat, hogy írjak. A másik fő mentorom Soós József, szintén sokat bátorított, 2012-től így élem egy intenzívebb alkotói időszakomat.

 

A Tűz voltam kötet verseit a sokszínűség jellemzi. Nemcsak formai tekintetben, de a témájukat illetően is. Szerzőjük ennek megfelelően fejezetekben – vagy ahogyan ő maga fogalmaz: ciklusokra osztva – közli azokat. A kiadványban így egyaránt találunk önvallomásokat, szerelmes és gyermekverseket, társadalom-kritikai költeményeket, de az elmúlás könyörtelen tényével is szembenéző ember gondolatai is megjelennek bennük.

Fotó: Gyuricza Ferenc

– Egy részükön nagyon sokat dolgoztam, egymilliószor átírtam, mire elnyerték a végleges formájukat, de akadtak olyanok is, amelyeken semmit sem változtattam, ahogy első alkalommal papírra vetettem őket, úgy maradtak meg változatlanul – folytatja. – A Tűz voltam például úgy született, hogy éjszaka felriadtam, lejegyeztem azt a hat sort, s még ugyanazon a hajnalon további két versem is született, a Tánc és az Éjszaka címűek.

Berkes József a XIX. századi klasszikus költészetet, illetve a XX. század első felének irodalmát tekinti mérvadónak. József Attila és Petőfi Sándor nevét említi, amikor a példaképekről beszélünk. Azt mondja, főleg előbbi közérthető szóhasználata áll hozzá nagyon közel.

A kötet kiadója a Zalabaksai Hagyományápoló, Kertbarát és Kulturális Egyesület, és a civil szervezet rendezi a bemutatót is, amelyet szeptember 27-én, este hat órakor tartanak a helyi művelődési házban. A kiadványt Vogl Mária, a lektor mutatja be, de természetesen jelen lesz az eseményen Zágorec-Csuka Judit is, akinek alapos szakmai recenzióját szintén elolvashatjuk a kötetben. Rajtuk kívül Berkes András segítette még a megjelenést, illusztrációként például a korábbi festményeihez készített vázlatait láthatjuk a kiadványban.

Berkes József hozzátette, a versei mellett prózával is foglalkozik, jelenleg olyan életrajzi ihletésű könyvön dolgozik, amivel a falusi embereknek kíván emléket állítani.

– A munkám során rengeteg értékes és érdekes, falun élő embert ismertem meg – jelentette ki. – Már csak néhányan emlékszünk rájuk, ha mi is meghalunk, nyoma sem marad az ő életüknek.

__________________

* Berkes József a keszthelyi Vajda János Gimnáziumban érettségizett 1964-ben

2015. június 22., 14:35 szerző: Kerkai Attila

Balaton-parti sikerkovácsok: a Keszthelyi VDSE-nek minden összejött az ifi országos bajnokságon

Zalaegerszeg – A hétvégén már a harmadik egymást követő évben volt a házigazdája a Zalaszám-ZAC az atlétikai ifjúsági országos bajnokságnak. A Forest Kupáért kiírt versengésnek egy évvel  ezelőtt a rendező klub, míg az idén egyértelműen a Keszthelyi VDSE volt a zalai főszereplője.


Összesen 12 érmet (öt arany, három ezüst, négy bronz) szereztek a zalai atléták az ob-n, ami valóban kiváló szereplés. A KVDSE ebből a szempontból is kimagaslott, hiszen három versenyzővel érkeztek, akik közül Csóti Jusztina (100 m, 200 m) és Kovács Marcell (800 m, 1500 m) duplázott, ami az aranyérmet számát illeti. Csóti ráadásul hármasugrásban szerzett még egy ezüstöt, Gárdos Piroska pedig két bronzzal (800 m, 1500 m) mutatta meg tehetségét.
A keszthelyiek esetében továbbra is azt kell kiemelni, hogy megfelelő infrastruktúra hiányában is eredményesek tudnak lenni, de ez évek óta így van. A közép- és hosszútávfutó szakágban mindez talán még nem is annyira lényeges (bár persze ott is számítanak a körülmények), sokkal inkább a sprint és az ügyességi számokban jelent gondot. Mindesetre remekül ellensúlyozzák ezt a Balaton-partiak.
Csikós József edző például tanítványa, Csóti Jusztina esetében ezt szemléletesen így fogalmazta meg: fél évig nincs is szögescipő a lábán...
– Felülmúltuk a várakozásokat, de benne volt a pakliban ez a remek eredménysor is – mondta a sikerek másnapján az edző. – Jusztina egyéni rekordokat ért el, számomra ez is nagyon fontos. Az ifjúsági vb-re nem tudom, hogy kiviszik-e, de megérdemelné, hiszen nagyon sok van még benne.

A KVDSE küldöttsége bizonyította: szerényebb infrastruktúrális körülmények közt is lehet szép eredményeket elérni. Balról: Csikós József edző, Csóti Jusztina,  Kovács Marcell, Gárdos Piroska, és dr. Kardos József tréner, a Balaton-parti klub elnöke


A KVDSE elnöke, egyben a középtávfutó szakágat vezető dr. Kardos József tanítványa, Kovács Marcell révén szintén kétszeres bajnok edzőjének mondhatja magát, s persze ő is elégedett. Valószínűleg nem mi kérdeztük meg tőle először, de tényleg: hogyan csinálják?
– Tényleg kérdezték ezt, és jól is esik – érkezett a válasz. – Azért szerencse is kell hozzá és a gyerek hozzáállása is fontos. Nekünk most nagyon összejött minden. Egy kicsit sajnálom, hogy Marcival nem készültünk valamivel többet a 800 méterre, mert szerintem meg tudta volna futni az ifi vb-re a szintet. De így is elégedettek lehetünk, a klub szereplése pedig valóban remekre sikerült. Sokszor mondják, hogy fejben dől el sok minden a sportban is, ami igaz. Talán szerénytelenség nélkül mondhatom, ennyi év tapasztalatával valamit konyítunk edzőtársammal az atlétikához. Viszont, hogy a gyerek is akarja a sikert, nos az a nagy munka...

Egerszegen remélik: jövőre ismét vendégül láthatják a viadal mezőnyét


A Zalaszám-ZAC tavaly járt hasonló „cipőben" az ifjúsági országos bajnokságon a sikerek terén, de időközben legjobbjai kiöregedtek, korosztályt váltottak. Viszont így sem maradtak érmek, sőt, arany nélkül az egerszegiek: Veiland Violetta győzött a súlylökésben, és már biztos vb-induló; Takács Dóra súlylökésben bronzot, diszkoszvetésben pedig ezüstöt szerzett, ráadásul ő még jövőre is ifjúsági korosztályú lesz. Ott Benjamin két érme a középtávfutóknál abszolút dicséretes, mi több, ezeket egyéni rekord időeredményekkel érte el, tehát ő mindent megtett. Ám ott volt zalai társa, Kovács Marcell, aki most nála is jobb volt.
A rendező Zalaszám-ZAC ügyvezetője, Szakály István sem lehetett tehát elégedetlen, és elismerte, most ez volt a realitás tanítványaiktól, hogy öt érmet szerezzenek. Viszont reményét fejezte ki, hogy valóban ez volt a pálya búcsúversenye, és az ősszel megépülhet az immár nyolcsávosra bővülő új rekortáncsík, és jövőre már azon rendezhetik meg az ifi ob-t.


Kerkai Attila
 

ZALAI MUSTRA Történeti épület felújítások és kutatások Zala megyében

A Műemléki Világnap alkalmából, a Tandor Ottó Műemlékmentő Program keretében a Zala Megyei Kormányhivatal "Mentsük meg örökségünket" címmel általános és középiskolások számára megyei rajz és fotó pályázatot hirdetett. A pályázatra több száz rajz, festmény és fotó érkezett.

Balla Gergő a Keszthelyi Vajda János Gimnázium diákja is a kiemelt díjazottak között volt Bezeréd című rajzával.

Balla Gergő: Bezeréd (II.hely)

2015. április 08., 17:28 szerző: Kerkai Attila

A keszthelyi Vajda "csodabronza"

Az amatőr kosarasok országos diákolimpiáján remekeltek a Balaton-parti lányok

Keszthely - Remek zalai eredménnyel ért véget az amatőr kosárlabdázók országos diákolimpiája. A Miskolcon rendezett erőpróbán a keszthelyi Vajda János Gimnázium leány csapata bronzérmet szerzett.

 

Az amatőr kosárlabda diákolimpia szabályai eltérnek a megszokottaktól, hiszen a játékidő négyszer nyolc perc, ráadásul negyedként az első hat percben futó óra van, és csak az utolsó két percben mérik a tiszta játékidőt. Ezért is van az, hogy az eredmények sokszor számszerűen kézilabda eredményekre hasonlítanak, de legyen ennyi elég is a felvezetésből.
Merthogy a Vajda-gimnázium V-VI. korcsoportos lányainak teljesítménye sokkal fontosabb volt a miskolci országos döntőben. A Balaton-partiak a csoportjukat megnyerve jutottak be a legjobb négy közé, s az elődöntőben a címvédő debreceni Fazekas-gimnáziummal találkoztak. A keszthelyi Vajda-gimnázium bronzérmes együttese, amely jövőre is változatlan összeállításban indulhat a diákolimpián
A hajdúságiak 32-13-ra győztek, a Vajda pedig így a bronzéremért játszott. Méghozzá emlékezetes mérkőzést, ugyanis a szombathelyi Bolyai-gimnázium csapatát úgy győzte le a zalai alakulat 21-20-ra, hogy hosszabbítás után sikerült neki.
 

Ezzel pedig Rónaky Attila testnevelő együttese bronzérmet szerzett, ami nagy szó a Vajda-gimnázium esetében. De nézzük, hogy miért, a válaszért pedig a lányokat felkészítő testnevelőhöz fordultunk.
– Óriási siker ez, a csodával határos – mondta Rónaky Attila. – Méghozzá azért érzem így, hiszen Keszthelyen nincs kosárlabda szakosztály, így a mi lányaink szó szerint és kizárólag csak iskolai keretek között kosaraztak eddig. A másik nagy örömünk, hogy a csapatban nincs végzős diák, vagyis ezek a lányok jövőre is még indulhatnak a diákolimpián.
Annyit mindenképpen szeretnék megjegyezni, hogy a csapat tagjai egy kivételével a Csány-Szendrey iskolából jöttek hozzánk, ahol Volf József kollégám foglalkozott velük és tőle kapták meg a sportág alapjait az iskolában. A keszthelyi Vajda-gimnázium bronzérmes együttese, amely jövőre is változatlan összeállításban indulhat a diákolimpián.
A bronzérmes csapat tagjairól se feledkezzünk meg, vagyis a csapatnévsor: Balázs Tamara, Gerencsér Dóra, Horváth Panna, Kendeh-Kirchknopf Lili, Kiss Orsolya, Lukács Eszter, Lukács Tünde, Sáfár Anna, Szabó Anna. Testnevelő: Rónaky Attila.
A fiúk versenyében az egerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium együttese képviselte megyénket az erőpróbán, a megyeszékhelyiek nem jutottak be a felsőházba, de a 9-16. helyért zajló küzdelmeket megnyerték és a 9. helyen végeztek.
                                                                                         Kerkai Attila
 

2015. március 23., 17:35 szerző: Osváth Sarolta

Költözik a koncertorgona

Varnus Xavér Zenei Fesztivál- tíz nyáron át, Köveskálon

Varnus Xavér Zenei Fesztivál-sorozat kezdődik idén Köveskálon - jelentette be a világhírű orgonaművész fővárosban működő zeneszalonjának legutóbbi koncertjén.

A következő tíz évben a nyári hónapokban szombatonként a köveskáli református templomban koncerteket tartanak, odaköltözik a művész műemlék koncertorgonája is.

A Gyulakeszin tavaly nagy sikert aratott koncertsorozat folytatódik idén Köveskálon - mondta el a művész -, a Csigó-kastélyban lévő zeneterem ugyanis rendre kicsinek bizonyult. Sőt, a zenei különlegességeket felsorakoztató rendezvényből immár fesztivál lesz  avatta be terveibe lapunkat. Nem nehéz megjósolni, hogy a fesztivál közönsége is megismerheti majd azt a fiatal énekest, aki a Varnus Xavér Zeneszalon legutóbbi vasárnapi vendége volt.A mindössze 23 éves keszthelyi Záborszky Péter Bach-, Haydn-, Schubert-, Bellini-, Rossi- és Csajkovszkij-dalokkal mutatkozott be. A jelenleg egyébként orvostanhallgató fiatalembert ígéretes tehetségnek tartja Kincses Veronika Kossuth-díjas operaénekesnő is, hiszen meghallgatása kedvéért részt vett a családias hangulatú koncerten.
Sőt, nemcsak kíváncsi volt a megszólaló ifjú tenorra, hanem a koncert után meghitten beszélgetve, szakmai titkokba is beavatta

 

Balról: Varnus Xavér, Kincses Veronika, Záborszky Péter

. A zeneszalon fő küldetése ugyanis a fiatal művészek bemutatása és összehozása a tapasztaltabb generációkkal. A kezdetben zongorázni, majd orgonálni tanuló énekes elárulta, a zenei tanulmányok kedvéért egy időre félreteszi az orvostudományt és a következő években Londonban képezi magát.

Varnus Xavér, aki nemrég egy 200 éves templomi orgona hangolása közben súlyos balesetet szenvedett, gerincmerevítőben is vállalta a közönséget zenei csemegékbe beavató művészeti vezető szerepét. Lapunknak elmondta: a patinás, polgári hangulatú koncertteremben  amely a lakása volt, mielőtt a Káli medencében, Lesenceistvándon letelepedett  utoljára volt látható gyönyörű antik koncertorgonája. A hangszert az 1870-es években francia mesterek készítették, s 1920-ig a kassai dómban működött, majd a felvidéki Szalkára került.

Az orgonaművész ott talált rá, s az utolsó pillanatban sikerült épségben megmentenie a feldarabolástól. El akarták tüzelni, de felajánlott helyette egy szekér brikettet és így megkapta.

Most Köveskálra költözteti, ahol az idén nyáron induló zenei fesztivál fontos szereplője lesz. A zuglói zeneszalonban - amelynek koncertbevételeiből Varnus Xavér a Heim Pál gyermekkórházat támogatja - majd egy kisebb orgonát helyeznek el.

Osváth Sarolta

2015. március 24.

A VAJDA- GIMNÁZIUMBAN

Természettudományos labort avattak

A természettudományos tantárgyakat emelt szinten oktató Keszthelyi Vajda János Gimnázium természettudományos laboratóriumának korszerűsítését segíti az a projekt, amely modern eszközök és módszer alkalmazását valamint a-laboratórium működtetéséhez szükséges human erőforrás biztosítását teszi lehetővé Keszthelyen, előmozdítva a diákok felkészítését és továbbképzését a természettudományos oktatás megújításának és vonzóbbá tételének érdekében.

___________________________--------------------------------------------------------------------------_

művi teherbejuttatást. A termek is vajdás, illetve premontrei diákokról kapták nevüket. Felletár Emil vegyész, országos főgyógyszerész; valamint dr. Vértes Attila akadémikus, magfizikus; továbbá    dr. Horváth József akadémikus növényvirológus is egy-egy terem névadója lett. Szörényi Zoltán, a gimnázium igazgatója köszöntötte az ünnepséget megtisztelő dr. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás-minisztert, majd pohárköszöntőjében emlékeztetett rá: néhány éve itt még egereket és patkányokat etettek a diákok a hátsó padokban, a parketta gödreiben pedig játékgolyók landoltak. Most pedig egy kívül-belül megszépült, színvonalas létesítményben kezdődhet el a munka.

A mintegy 310 milliós támogatási összegből megvalósított projektben a kooperatív tanulást segítendő, a gimnázium Deák utcai épületében kialakítottak egy modern színvonalú, a természettudományos oktatáshoz kapcsolódó kísérletek és mérések elvégzésére alkalmas középiskolai multifunkionális, 36 férőhelyes laboratóriumot, két azonos infrastruktúrá-

val rendelkező részre osztható kivitelben. A március közepén tartott avatóünnepségen elhangzott: a kor követelményeinek maradéktalanul megfelelő laborral a környék iskolái is megismerkedhetnek majd. A dr. Bánk Endre nőgyógyász orvosprofesszorról elkeresztelt laborral arról a szakemberről akartak megemlékezni, aki Magyarországon elsőként végzett

2015. március 24.

Testnevelés és diáksport

Csikós József 1988-tól részese a keszthelyi diákifjúság sportéletének. A Városi Diáksport Egyesület edzője, 25 éve a Vajda János Gimnázium testnevelő tanára.

____________________________------------------------------_

Nemrég a Magyar Diáksport Szövetség elismerését: „Az év legeredményesebb zalai testnevelője" címet vehette át. A kitüntetést a 2013/2014-es tanév eredményei hozták: diákjai országos döntőkön 22 érmet szereztek. A siker természetesen nem előzmények nélküli. Mögötte ott van az edzett ifjúság kinevelése, valamint a versenysportban való mind nagyobb arányú részvételükért és az egyre több élvonalbeli helyezés eléréséért évtizedeken át végzett céltudatos munka. — Középiskolás korosztályban rendszerint a már általános iskolásként is versenyszerűen sportolók körére lehet építeni a diáksportot - említette. - Sokféle tanulmányi követelménynek kell megfelelni, nem könnyű emellett a versenysportot bevállalni. A tehetségen túl nagyon fontos a motiváció, a példákon keresztüli bizonyíték, hogy el lehet érni a jó teljesítményeket. A pedagógus, edző kiemelte: az edzések vállalására jó inspiráció a szervezett keszthelyi diák-sportélet. Városi versenyek szinte minden spotágban vannak, ebben Keszthely élen jár. A felmenő rendszerű diákolimpiai megmérettetések olyan kihívások, ahol a tét már nem csak a sikerélmény,

hanem egyre nagyobb rang, s a közösség értékének is hordozója. Ebbe pedig érdemes befektetni. Keszthely diáksportolói 1993 óta országos versenyeken 191 érmet szereztek, 17-en lettek korosztályos válogatottak, világversenyeken 3 fő vett részt. Kovács Ferenc 100 méteres síkfutásban a tallinni Európa-bajnokságon szerepelt, a marokkói világbajnokságon versenyzett 100 méteres gátfutásban Demeter Klaudia, az olasz vb-én 400 méteres síkfutásban Babocsay Sára.

 

Copyright © Vajda János Gimnázium All rights reserved. www.vajdazala.hu

2015. március / 1.
 

 

FELAVATTÁK AZ ÚJ LABORT

A tudományos ismeretterjesztés regionális bázisává vált a Keszthelyi Vajda János Gimnázium azon fejlesztés eredményeképpen, melynek során európai uniós támogatással egy-egy modern fizika- és biológialabort alakítottak ki az iskola Deák Ferenc utcai épületében. A megnyitóünnepséget március 13-án tartották.
 

A 310,64 millió forint összköltségű beruházás a Széchenyi 2020 program keretében valósulhatott meg. Az önrészt nem igénylő, százszázalékos támogatású projekt keretében kéttermes labort alakítottak ki és rendeztek be teljes felszereltséggel a gimnázium Deák Ferenc utcai, a keszthelyiek által „Kisvajdaként” nevezett épületben. Az építészeti átalakítás, valamint az informatikai eszközök és tantermi bútorok beszerzése mellett a résztvevő tanárok továbbképzése is a projekt részét képezte. A környék 11 általános iskolájából 300 óra keretében 7. és 8. osztályos diákok részt vesznek kísérletező biológia és fizika órákon.
 
A fejlesztés eredményeként eztán még nagyobb hangsúlyt helyezhet az iskola a biológia, fizika és kémia természettudományos tantárgyak oktatására, így a beruházás hozzájárul a tanulmányi eredmények javulásához és a pályaválasztás orientálásához is. A projekt keretében az együttműködő partnerekkel közösen megvalósítandó szakmai programok nagymértékben elősegítik a keszthelyi és Keszthely környéki gyermekek természettudományos érdeklődésének felkeltését és a szaktanárok módszertani felkészülésének erősítését. A laboratórium működése hosszú távon hozzájárul ahhoz, hogy növekedjen a versenyképes természettudományos tudással rendelkezők száma.

BEMUTATÓNAP ÉS MŰHELYKONFERENCIA A VAJDÁBAN
 

Egész napos rendezvénnyel ünnepelte a Keszthelyi Vajda János Gimnázium az új természettudományos laboratóriumának megnyitását. A programra meghívást kaptak a TÁMOP 3.1.3. konstrukcióban hasonló projektet megvalósító intézmények képviselői is.

 

A Balaton Színházban tartott megnyitót követően hat helyszínen válogathattak a vendégek az érdekesebbnél érdekesebb előadások közt a bemutatónapon és szakmai disszeminációs műhelykonferencián. A gimnázium volt és jelenlegi tanulói a diplomáciai karrierről, a kortárs irodalomról és a külföldi tapasztalatszerzésről beszéltek, tanárok és diákok beszámolót tartottak többek között az internet veszélyeiről, a matematikai játékokról és az evolúcióbiológiáról. Később egyetemi előadásokat hallgathattak meg az érdeklődők a jogrendszer rejtelmeiről, orvostudományról és az UNESCO-ról, de mezőgazdasági és szociológiai témák is színesítették a palettát. Eközben a megújult laboratóriumban rendhagyó tanórák zajlottak.

Copyright © Vajda János Gimnázium All rights reserved. www.vajdazala.hu
 

2015. március 14. Szabó Judit

Felavatták pénteken a Vajda János Gimnázium természettudományi laboratóriumát, amelyet az iskola Deák utcai épületében alakítottak ki.
A gimnázium régóta oktatási célokra használja az épületet, korábban a 9. évfolyamosok tanultak ott. Most már az összes osztályt el tudják helyezni a főépületben, a leromlott állapotú Deák utcai, „Kisvajdát” pedig százszázalékos pályázati támogatással felújították, s fizika, kémia és biológia tantermeket alakítottak ki mintegy 310 millió forintos beruházással. A természettudományi labor dr. Bánk Endre keszthelyi születésű orvos, író nevét vette fel.
Az európai uniós programból a pedagógusok továbbképzésére is jutott forrás, valamint eszközök beszerzésére.



Fotó: Szabó Judit


- Eddig az órákon jórészt arra volt lehetőség, hogy a tanár bemutassa a kísérleteket, most pedig elegendő eszköz áll rendelkezésre ahhoz, hogy minden diák tudjon dolgozni – mondta Szörényi Zoltán, a gimnázium igazgatója.
A laboratóriumot – ahol Keszthely és a városkörnyék általános iskolásainak is tartanak órákat – Manninger Jenő országgyűlési képviselő, Varga Anikó, a tankerület igazgatója, valamint Szörényi Zoltán avatta fel. A rendezvényen jelen volt dr. Réthelyi Miklós egykori miniszter, volt vajdás diák, a tantermek névadói közül pedig dr. Horvát József növényvirológus professzor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
A gimnázium egész napos rendezvénnyel ünnepelte a laboratórium megnyitását. Hat helyszínen zajlottak előadások és szakmai programok.

****

2015. január 20-án a Magyar Tudományos Akadémia épületében a Magyar Diáksport Szövetség azon intézmények képviselőinek adott át jutalmakat, amelyek az elmúlt évadban a legsikeresebben szerepeltek a Diákolimpián.
A 2013/2014. tanév Legeredményesebb Diákolimpia Testnevelője díjat iskolánk tanára,Csikós József vehette át.

Bővebben az MDSZ honlapján.
 

A kapott kitüntetés

Csikós József átveszi a díjat


  Kerkai Attila 2015. február 26.

ELISMERÉS: Csikós József keszthelyi testnevelő újabb visszajelzést kapott, s folytatja
Keszthely - Óra közben leptük meg Zala megye legeredményesebb testnevelőjét, amely címet a 2013-2014-es tanév diákolimpiai eredményeiért érdemelt ki Csikós József, a keszthelyi Vajda János Gimnázium tanára.
Óra közben zavartuk, amit nem vesz zokon: mindez természetes élethelyzet számára.
Influenzajárvány van, a testnevelés alól még felmentett kislány elárulja: most jött ki a betegségből, csak ezért nem gyakorol a többiekkel. A fiúk a korláton, a lányok a gerendán gyakorolnak a szűk tornaszobában, de dolgozni lehet és Csikós József testnevelőnek ekkora tér is elegendő a munkához. Az elsősorban atlétikában eredményes szakember hivatásánál fogva szinte minden sportággal napi kapcsolatban van, a testnevelésórák és a diákolimpiák teszi teljessé a munkáját.
– Itt mindennel foglalkozunk, röplabda, kosárlabda, kézilabda, labdarúgás, torna és persze atlétika, hogy csak párat említsek – mondja Csikós József, amikor a gyerekek már elköszöntek. – A labdajátékok amúgy is közel állnak hozzám, magam is futballoztam, de kevés a lehetőség és a klub is a városban, amely fogadná a diákokat. Pedig sok tehetséges gyerek van, akik egyesületi edzésekre már nem járnak.
Csikós Józseftől azt kérdezzük: mennyire kell elhivatottnak lenni ehhez a munkához? Azt mondja, nagyon. Meg is indokolja, miért.
– Elsősorban rengeteg energia kell hozzá és lelkileg is megviselni az embert – fog hozzá, hogy jobban megértsük, mire gondol. – Minket még nem erre a korosztályra készítettek fel, hiszen hiába tehetséges a gyerek, szinte noszogatni kell, hogy érdemes a sportot folytatnia. Régen az került oda az egyesületekhez, aki tehetséges volt és akarta is, hogy jó legyen. Manapság mindez kissé már másként fest. Most is vannak tehetségek, akik felbukkannak, akikre talán a többiek is felnéznek. Ám a mai gyerekeknek – vagy ahogy említik, az ipszilon-generáció tagjainak – nagyon gyors sikerélmény kell. Sok mindennel foglalkoznak, ha valamiben nem jön ez, gyorsan váltanak, s kevésbé bizonyulnak kitartónak. Az egyik kislány tanítványom mondta: őt szinte ufónak nézik a társai, hogy edzésre megy és nem szórakozni.


Csikós József talán bátorítást ad a és 11. évfolyamos Berta Andrásnak: igen, meg tudod csinálni.

 Fotó: Szekeres Péter

 


Tehát a még nagyobb kitartást hiányolja a mai fiatalokból, s amikor az internet és a minden másra, mint „zavaró tényezőre" terelődik a szó, ami elvonja a gyerekek figyelmét, megjegyezzük: a nálunk fejlettebb országokban is megvan mindez. Mégis, mintha arrafelé mégis jobban működnének a dolgok.
– Ez is igaz, de lehet, hogy egyszerűen ők már túlestek ezen, ami nálunk ma még tetőzik. Sőt, az is lehet, hogy rájöttek, min kell korrigálni, hiszen 20-30 évvel előttünk járnak – hangzik a válasza. – A mostani kormányzat talán felismerte ezt, hogy valamit tenni kell. A megemelt testnevelésórák legalábbis lehetőséget teremtenek arra, hogy a gyerekek többet sportoljanak. Én mindenesetre nem adom fel, ebből a szempontból elég fanatikus vagyok. Sok a kudarc, csak akkor vagy fontos, ha kellesz, ha már nem, akkor gyorsan elfelejtenek. Egy testnevelőnek ezt nehéz elfogadni, lelkileg is. Mondjuk három-négy évet dolgozol valakivel kitartóan, aztán hirtelen elmegy, mert az élet másfelé sodorja.
Egy-egy kitüntetés, elismerés azért mindenkinek jólesik, ezt Csikós József sem titkolja. Neki is fontosak.
– Hát hogyne, hiszen új impulzust ad, hogy érdemes csinálni és folytatni – vágja rá, amikor erről kérdezzük. – Megerősít, hogy észreveszik a munkát, még akkor is, ha ez a tanári minősítésekben semmit sem számít. Van egy hobbim, amit élvezek, méghozzá méhészkedek. Apám mellett kezdtem el, még jó húsz évvel ezelőtt. A méheké például olyan rendszer, aminek ha a fele megvalósulna szervezettségében az emberi társadalomban, mindenki sokkal boldogabb lenne. Ez egy nagy felismerés számomra is.

A számok nem hazudnak

A január végén átvett az év legeredményesebb testnevelője díjat a Magyar Diáksport Szövetség nemrég alapította, ezzel is elismerve azokat, akik saját megyéjükben a legjobban dolgoznak e téren. Csikós József elmondta, ez volt a 15. helyi vagy országos szintű díja. Az 2013-2014-es tanévben például 22 érmet szereztek tanítványai az országos döntőkben. Kissé távolabbra visszatekintve pedig 1993. óta 17 válogatott atlétát nevelt és 188 egyesületi érmet szerzett tanítványaival az országos bajnokságokon.

 

                                                         Riport Csikós Józseffel



   2015. február 04. 16:35  Szerző: Góth Imre

 

 

Decsi tánc - Fodor Mátyás „aranysarkantyús”

Gyenesdiás - Békéscsabán rendezték meg hazánk legrangosabb néptánc szóló versenyét, a 41 éves múltra visszatekintő Aranygyöngyös és Aranysarkantyús Szólótáncfesztivált.

A minősítő versenyen a gyenesdiási Fodor Mátyásnak, a Gyenes Néptánc Együttes táncosának, már az első alkalommal sikerült elnyernie a 17 év feletti férfiak tudását elismerő Aranysarkantyú Díjat.

– A békéscsabai döntőre a székesfehérvári előzsűrizésen sikerült bekerülnöm. Itt bárki indulhatott, amatőr és profi táncos egyaránt. Az egyéni szólisták közül öten feleltünk meg – mondta a tavalyi év Talentum-díjas fiatal táncos. – A férfi szóló kategóriában Jászberényből is öten jutottak be a hatvan fős mezőnyből. Selejtező nélkül indulhattak azok, akik korábban már elnyerték egyszer vagy kétszer a címet és most harmadszorra az „örökös aranysarkantyús" címre pályáztak. A döntőbe húsz egyéni férfi szólista, és harminc páros szóló jutott be.

– Mit táncolt?

– Két kötelező táncot és egy szabadon választottat kellett bemutatni. Az idén a decsi verbunk, valamint a felcsíki verbunk és zsuka volt kötelező, melyekből két perc improvizációt kellett előadni. Szabadon választott produkcióm a magyarborzási férfitánc volt, mellyel tavaly már a Fölszállott a páva elődöntőjén szerepeltem. A felkészülésben Ónodi Béla, a Táncművészeti Főiskola tanára, valamint a felcsíki származású Kádár Ignác, „örökös aranysarkantyús" táncos segített. A szabadon választott táncanyagot pedig Gerlecz László ismertette meg velem. Az alapokat szüleimnek, Fodor Ivánnak és anyukámnak köszönhetem, valamint Zsófi testvéremnek, aki a versenyre is elkísért.

– Versenyhangulat?

– Pénteken főpróbával kezdtünk, nagyon jól éreztük magunkat, jó hangulatban készültünk. A másnapi verseny kemény fizikai erőnlétet követelt minden résztvevőtől. Mind a három táncot egy napon kellett letáncolni, és még az esti gálára is készültünk közös koreográfiával.

A zsűri kiemelte Mátyás jó anyagválasztását,

– Meglepődtek, milyen erőt fejtettem ki a vékony lábammal és mint mondták, az arcomon is látszott, szeretem csinálni, élvezem a táncolást.

Fotó: Góth Imre

– Sikerült az „Aranysarkantyús táncos" cím elnyerése.

– A zsűri nem osztotta könnyedén a címet. Az egyéni szólisták közül első alkalommal hárman kaptuk meg a kitüntetést. Két év múlva ismét indulok, szeretnék majd bekerülni az „örökös aranysarkantyúsok" táborába. Motivált a sok jó képességű táncos, akikkel együtt lehettem közös produkcióban a gálán. Keszthelyen a Vajda János Gimnáziumban tanulok, végzősként az érettségire készülök, szeretném ha jól sikerülne.

 

        2015. február 08., 09:45 szerző: Pásztor András

 Matekból is Zala az ász!

Nagykanizsa - A zalai fiatalok először nyertek a regionális, négy megye — Baranya, Somogy, Tolna, Zala — részvételével megrendezett középiskolai matematika versenyen.

Idén ötödször rendezték meg Baranya, Somogy, Tolna és Zala megye részvételével a Négy megye versenyét matematikából. Zala megye csapatát a matematika három regionális fellegvárának diákjai alkották: hárman a keszthelyi Vajda János Gimnáziumból, négyen a zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnáziumból és öten a nagykanizsai Batthyány Lajos Gimnáziumból. Az egyéni versenyen kiderült, hogy a zalai lányok nemcsak szépek, de nagyon okosak is, hiszen a megye legjobbja a 11. osztályosok között Tóth-Lakits Dalma (Vajda gimnázium), a 12. osztályosok között pedig Szabó Tímea (Zrínyi-gimnázium) lett. A többiek is kiválóan gyűjtögették a pontokat. A csapatversenyben a 11. osztályos csapat 16 ponttal lemaradva Somogy mögött, a 12. osztályos csapat pedig 2 ponttal lemaradva Baranya mögött a második helyen végzett. A kiváló, kiegyensúlyozott teljesítmény azonban a fő versenyben meghozta a várva várt eredményt. A Négy megye versenyét, melyet a 12 induló összpontszáma alapján állapítottak meg, soha nem látott fölénnyel, 482 ponttal Zala megye nyerte, megelőzve a 412 pontos Somogy, a 388 pontos Baranya és a 365 pontos Tolna megyei csapatot.

   2015.január 22., 17:27 szerző Arany Gábor

Zalaegerszeg - A Magyar Kultúra Napján csütörtökön az egerszegi Ganz-Munkácsy középiskolában Himnusz és Szózatmondó versenyt rendeztek.

A Zala megyei középiskolás versmondók hagyományos, két évtizedes versenyére 14 diák jelentkezett. A kötelezően elszavalandó Himnusz vagy Szózat mellé a fiataloknak még egy verset kellett választaniuk magyar költőtől. A zsűri döntése alapján Kovács Fruzsina (Kölcsey-gimnázium, Zalaegerszeg) végzett az élen, megelőzve iskolatársát, Tóth Esztert.. A harmadik helyet Kiss Réka szerezte meg  (Vajda gimnázium, Keszthely). A versenyt kiíró intézmény diákjai közül különdíjat kapott Komáromi Adrienn és Kovács Máté.